Mi nyáron sem rakjuk el magunkat télire. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a napsütötte hónapok alatt is nagy-nagy intenzitással folytatódtak Fény-képző fotótanfolyamunk kurzusai.
Ráadásul újra megjelentek az erősebbik nem képviselői is, valamint a többségi hölgykoszorúban két igazán lelkes és kitartó, gömbölyű pocakos anyuka is a csapatot erősítette, arról nem is beszélve, hogy állandó blogírónk, Naky is résztvevőként kezdte meg a fotós tanösvény feltérképezését.
A jól bejáratott tematika szerint hallgatóink most is a technikai alapok zsaluköveinek lehelyezésével kezdhették meg bő egy hónapon keresztül tartó közös munkájukat. Mindebben továbbra is Hack Robi, a Kultúrális Örökségvédelmi Minisztérium elhivatott fotográfusa volt segítségünkre, aki a tőle megszokott szakmai alázattal avatta be nebulóit a rekesz és zársebesség, az érzékenység és gyújtótávolság, a fényérték és mélységélesség és sok más alapvető kifejezés és fogalom megértésébe.
A korábbi csoporttal MÜPA felé tett kikacsintásunk után, újra visszatértünk alkotófészkünk tőszomszédságába, hogy az elméleti alapokat az első szombati napon, kézzelfogható gyakorlattá transzponáljuk. Láthatóan hasznotokra vált a feladatként kapott képek megfotózása, kiválasztása és következő órán történő kielemzése. Szorgalmatok mindvégig dicséretes volt! 
Az első órákon tanultakat már tudatosan és kifejezetten ügyesen alkalmaztátok a vári épület és városfotózás során.
Íme, egy-egy kép mindenkitől, ami ezen a napon készült:
A szokás tematikától eltérően természetfotózás helyett az időjárás ezután a stúdióba kergetett bennünket, ahol a klasszikus portréfotózás ismérvei mellett, szó esett az ember és a környezet leképezésének társadalmi, közéleti, spirituális összefüggéseiről vagy egyszerűen csak egy-egy élethelyzetet megörökítő emberábrázolási technika lehetőségeiről, valamint az irányított fényekkel való munka alapjainak elsajátításáról is.
Portréalanyunk és játszótársunk ez utóbbiban, a bájos és talpraesett modellünk, Evelin volt, akiről számos remek fotó született a kamerák kereszttüzében.
Na de az igazi önfeledt alkotószellem csak eztán szabadult ki a palackból Az utolsó alkalom tananyagát kiegészítettük még egy kis koncepció fotózással, ahol az előre megbeszélt ruhadarabok, kellékek, kacatok játszották a főszerepet hallgatóink mellett. Azt hiszem, a képek önmagukért beszélnek.
Végül de nem utolsó sorban, ne feledkezzünk meg Kömöz Gergő barátunk által levezényelt igencsak tartalmas természet és tájfotózás óráiról sem, aminek gyakorlati helyszíne (végre az első csoport aki bevállalta) a veresegyházi medvepark mögötti horgásztó volt. Itt a témára jellemző általános tudásanyagon felül, belekóstoltunk a szűrők használatának opcióiba is, valamint köszönhetően a szép napsütéses időjárásnak, lehetőség nyílt a természetes fények mellett, szabadban készített portréfotó alternatíváit is megvizsgálni.
Nem túlzás azt állítanom, hogy ismét csak tehetséges fotósokra, és ami talán még fontosabb, barátokra leltünk azokban a kezdetben megszeppenve ücsörgő emberkékben, akik mára már láthatóan tudatosan és kreatívan használják fényképezőiket, hogy saját világképüket a lehető legautentikusabban legyenek képesek visszaadni!
Ne feledjétek, most már Ti is fontos láncszemei vagytok az egyre népesebb Zebra közösségnek!
-Csaba-
Kati, így rendben vagyunk? 
http://www.zebrart.hu/beszamolo/nincs-megallas/trackback/
