sokat járok oda, mint tudjátok

táborozunk, fotózunk…kirándulunk, kávézunk…

kúszunk mászunk….álmodozunk…

illatokat szagolunk, ételeket kóstolunk…

tapintunk, érzékelünk…ízlelünk, és élvezünk…

olaszkodunk…

képes beszámoló Toszkánából…ahogy a Barátaim és Én látom…

-Morten-

Mi nyáron sem rakjuk el magunkat télire. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a napsütötte hónapok alatt is nagy-nagy intenzitással folytatódtak Fény-képző fotótanfolyamunk kurzusai.

Ráadásul újra megjelentek az erősebbik nem képviselői is, valamint a többségi hölgykoszorúban két igazán lelkes és kitartó, gömbölyű pocakos anyuka is a csapatot erősítette, arról nem is beszélve, hogy állandó blogírónk, Naky is résztvevőként kezdte meg a fotós tanösvény feltérképezését.

A jól bejáratott tematika szerint hallgatóink most is a technikai alapok zsaluköveinek lehelyezésével kezdhették meg bő egy hónapon keresztül tartó közös munkájukat. Mindebben továbbra is Hack Robi, a Kultúrális Örökségvédelmi Minisztérium elhivatott fotográfusa volt segítségünkre, aki a tőle megszokott szakmai alázattal avatta be nebulóit a rekesz és zársebesség, az érzékenység és gyújtótávolság, a fényérték és mélységélesség és sok más alapvető kifejezés és fogalom megértésébe.

A korábbi csoporttal MÜPA felé tett kikacsintásunk után, újra visszatértünk alkotófészkünk tőszomszédságába, hogy az elméleti alapokat az első szombati napon, kézzelfogható gyakorlattá transzponáljuk. Láthatóan hasznotokra vált a feladatként kapott képek megfotózása, kiválasztása és következő órán történő kielemzése. Szorgalmatok mindvégig dicséretes volt! Az első órákon tanultakat már tudatosan és kifejezetten ügyesen alkalmaztátok a vári épület és városfotózás során.

Íme, egy-egy kép mindenkitől, ami ezen a napon készült:

A szokás tematikától eltérően természetfotózás helyett az időjárás ezután a stúdióba kergetett bennünket, ahol a klasszikus portréfotózás ismérvei mellett, szó esett az ember és a környezet leképezésének társadalmi, közéleti, spirituális összefüggéseiről vagy egyszerűen csak egy-egy élethelyzetet megörökítő emberábrázolási technika lehetőségeiről, valamint az irányított fényekkel való munka alapjainak elsajátításáról is.

Portréalanyunk és játszótársunk ez utóbbiban, a bájos és talpraesett modellünk, Evelin volt, akiről számos remek fotó született a kamerák kereszttüzében.

Na de az igazi önfeledt alkotószellem csak eztán szabadult ki a palackból Az utolsó alkalom tananyagát kiegészítettük még egy kis koncepció fotózással, ahol az előre megbeszélt ruhadarabok, kellékek, kacatok játszották a főszerepet hallgatóink mellett. Azt hiszem, a képek önmagukért beszélnek.

Végül de nem utolsó sorban, ne feledkezzünk meg Kömöz Gergő barátunk által levezényelt igencsak tartalmas természet és tájfotózás óráiról sem, aminek gyakorlati helyszíne (végre az első csoport aki bevállalta) a veresegyházi medvepark mögötti horgásztó volt. Itt a témára jellemző általános tudásanyagon felül, belekóstoltunk a szűrők használatának opcióiba is, valamint köszönhetően a szép napsütéses időjárásnak, lehetőség nyílt a természetes fények mellett, szabadban készített portréfotó alternatíváit is megvizsgálni.

Nem túlzás azt állítanom, hogy ismét csak tehetséges fotósokra, és ami talán még fontosabb, barátokra leltünk azokban a kezdetben megszeppenve ücsörgő emberkékben, akik mára már láthatóan tudatosan és kreatívan használják fényképezőiket, hogy saját világképüket a lehető legautentikusabban legyenek képesek visszaadni!

Ne feledjétek, most már Ti is fontos láncszemei vagytok az egyre népesebb Zebra közösségnek!

-Csaba-

Kati, így rendben vagyunk?

Kedves Barátaink, Ismerőseink, Látogatóink, Érdeklődők!

Engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljuk az Ágens Fényfestő Egylet “A 4 fő elem” címmel megrendezésre kerülő kiállítását, melynek megnyitója 2010.08.18-án szerdán, 18:00-kor, az ÁGENS Fotóművészeti Galáriában (1027 Budapest, Fő u. 73.) lesz.

A kiállítók között számos kedves barátunk mellett, a ZebrArt Stúdió házigazdája, Morten és alapoktatója Kömöz Gergő képeit is megtekinthetitek.

Gyertek és áldozzatok velünk a vizuális művészeti kultúra oltárán!

-Csaba-

Annyira jó volt, hogy megint a „Zabosok” (nálunk végzett diákok) önszerveződése hozta össze a társaság legfanatikusabb fotósait, egy remek hajnali fotózás erejéig.

Wendl Peti barátunk hosszas szervező és kutató munkájának köszönhetően remek, izgalmas helyszínt talált, ahol minden adott volt ahhoz, hogy újra remek képek születhessenek.

Rettegve haladtunk a célállomás felé a szakadó esőben ezen a kora reggelen, de szerencsénkre pont mire fotózni kezdtünk volna az öreg használaton kívüli vasúti kocsik közt, már el is állt a zuhé! Utólag még hálásak is lehettünk az esőnek, mert kíváló kiegészítője lett a napnak a sok-sok tükröződő tócsa

Jó volt látni, ahogy a szemünk elött megvalósul az unásig ismételt „közös fotózás inspiráló élménye”.

Mint egy hangyaboly, úgy nyüzsgött a fotós csapat, ötleteltünk, nevettünk, szakmáztunk, estünk-keltünk, csúsztunk másztunk a vagonokban és közt…Mindenki készült kellékekkel, kis kiegészítőkkel, ruhákkal…

Ha nagyon fennkölt akarok lenni, akkor azt kell hogy mondjam, ezekért a pillanatokért már érdemes volt anno belevágnunk a ZebrArt Stúdióba, mert láttuk az örömöt, az összetartozás élményét, a fotózás szeretetét mindenkin arcán!

Na abba is hagyom gyorsan, mert kezdek elérzékenyülni…Márpedig egy ekkora darab pasinak az ritkán áll jól! 1 szó, mint száz…jó volt veletek megint!!!

-Morten-

Kezdés: szeptember 06-án!

A részleteket itt találod: Photoshop tanfolyam

Még javában rúgták a bőrt Dél-Afrikában, amikor a ZAB-osok mindenre elszánt ragyogó kis csapata, az éj leple alatt, a belváros szívében gyülekezett, hogy igényes muzsikák, illatos borok, karcos pálinkák, na és persze egymás társaságában töltsön el egy remek estét a Take Five-ban. Őshallgatók és újak, minden csoportból képviseltették magukat, ráadásul még azok is szép számmal jelen voltak, akik a másnap hajnali obligát tájfotózás elött álltak, ezért jelenlétükért külön dícséretben részesültek.

A hajnalig tartó mulatságban temészetesen nem maradhatott el hódolatunk fotós szenvedélyünk iránt sem, melynek alanyai elsősorban a zenekar csinos hölgyei és karakteres urai voltak.

Ezúton is külön köszönjük Editnek a szervezést és a helyszín biztosítását, valamint Lillának a ZebrArt logóval felcicomázott teatartó fadobozkát, melyből mostantól ti is kiszolgáhatjátok magatokat, ha betértek hozzánk.

Ma már tudjuk, fociban a spanyolok a legjobbak, közösségben pedig a Zebrások

-Csaba-

Miközben Morten a balzsamos illatú, levendulával szegélyezett, napsütötte provance-i tájon bolyongott, idehaza lógott valami a levegőben.

Magunk mögött tudva az elméleti órák kötelező táncát és a külső helyszínek tematikus állomásait, újra visszatértünk hőn szeretett kis alkotóműhelyünkbe, hogy a lányok megismerkedjenek a mesterséges fények világával.

Az első gyakorlati nap szolid tapogatódzása után, a tanfolyam utolsó szombatján számomra is váratlan fordulatot vett a portréfotózásra épített tematikus oktatás. Lányaink a megbeszéltek szerint személyes kiegészítőkkel, parókával, bukósisakkal, őrült kellékekkel érkeztek az Üllői út 17 szám alá és már az óra kezdetén elszabadultak a gondolatok, szárnyra keltek a rögtönzött koncepciótól vezérelt fotós ötletek.

Természetesen kell ilyenkor valaki, aki képes totál hülyét csinálni magából, ha arra igény van. Na de ki legyen az a megátalkodott egyén? Nyilván ki más, mint az oktató. Hátközépig érő szőke paróka, napszemüveg és boxkesztyű ideális konstelláció egy kis őrülethez, sőt még egy üveg vörösbor is előkerült a hűtőből, fokozva ezzel is az amúgy sem lapos hangulatot.

A csajok meglátása szerint nap végére már kezdem felvenni a tipikus szőke nő allűröket De azért a többieket sem kellett félteni. Senki sem lógott ki a sorból, maximálisan kreatív, aktív és impulzív volt a csapat ezen a napon is, zseniális záróakkordjaként a kurzusnak.

Egy biztos: túl a technika szükségszerű elsajátításán és az egyénre szabott érdeklődési területek meghatározottságán, a közösségi alkotás inspiráló, felszabadító ereje ismét megvillantotta foga fehérjét.

-Csaba-

Hallottál már a ZAB-osok titkos társaságáról, a szövetségről, mely a ZebrArt Stúdióban végzett tanfolyam hallgatókat tömöríti magában. Még nem? Hát olvasd el az egyik alapító tag, Wendl Peti élménybeszámolóját: (A képek oroszlánrészét szintén Peti, illetve néhányat Polcz Peti barátunk készítette)

A tanfolyamon sokat beszéltünk arról, hogy az alkotás szép, jó, felemelő. Lehet hajnalban, éjszaka, esőben, verőfényes napsütésben, levegőben lógva, vagy akár földön fekve lőni a képeket. Egy fontos dimenzió azonban mindig is beszédtéma volt. A közös alkotás misztériuma.

Adott a tevékenység: közös fotózás. Miért? Mert az jó, mondták Morten Csabáék. Már csak egy időpontot kell találni. Helyszín? Á, ugyan. Elég csak nyitott szemmel járni. És tényleg.

Elsőként az érdi szoborpark, majd elindultunk a lejtőn (vagy fejtőn???)… A második helyszín/esemény egy flash mob előadás volt.

Egy barátom említette, hogy táncolgatnak együtt páran. Van koreográfia, zene, és sok ember. Mit tesz a huszonegyedik századi polgár? Google, youtube?….természetesen. Azonnal tudtam, hogy ez megér egy misét. Az első videó után kedvet kaptam, szóval riasztottam a “játszótársakat”: Srácok! Április 8. Mammut II, 150 fiatal egy koreográfiát fog táncolni. Akadt is egy-két jelentkező.

A bevásárló központ szökőkútjánál szokatlanul sok tétlenkedő fiatal járt-kelt kissé zavartan. Sok fényképezőgép, kamera. Lógott a levegőben valami. Hozzám is jöttek a “tudatlanok”: tudok erről valamit? Mire vár ez a sok ember? Én csak csóváltam a fejemet, de a kaján vigyort nem lehetett levakarni az arcomról. Már legalább 20 perce vártunk, mindenki az általa vélt legjobb helyen. Volt, aki az emeletet választotta, én a szökőkútnál. Hosszú várakozással teli percek után egyszer csak BAMMMM. Egy lány elcsúszik az ominózus szökőkúttól pár méterre, és hatalmasat pereccel. Ez volt a nyitány, a figyelemfelkeltés. A formáció lélegzetelállító volt. Én csak lőttem és lőttem a tömeget, csak lőttem, és lőttem. Még jó, hogy volt repeta, olyan rövidnek tűnt.



Ezekkel az élményekkel éltünk mindnyájan unalmas/érdekes (kinek, mi…) hétköznapjainkat. Az irodában ülök reggel 7.15-kor… Hopp! Egy meghívót kapok Facebookon. Lehet, hogy nem csak én vagyok egyedül ébren? És nem csak én fészbúkolok munkaidőben. Lelkiismeret furdalás? Á, egy csepp sincs. 7.30-kor??? Node, térjünk csak vissza erre a meghívóra: álmos szemeim, résnyire vannak még mindig nyitva. HOL EGY KÁVÉ? Olvasom: Párnacsata! Ez érdekes. Mit tesz egy ZAB-os ilyenkor? Természetesen szól a többieknek.

Helyszín: Clark Ádám tér. Esemény: Párnacsata.

Nagy várakozásokkal indultunk neki ennek a kalandnak is. Persze, hogy késtünk. .. Lesznek még ott? Merül fel a kérdés? A tér tele fiatallal. Mindenhol párna alkatrészek szállnak. Magasban, földön csak szöszök, tollak, szivacsdarabok. Ezek nem komplettek! Naná! Ezért vagyunk mi is itt.



Megfelelő objektív: tele. Távolról próbáljuk leszedni az értékes pillanatokat. Hamar rájövök, hogy ez így nem jó. De látom, hogy nem én vagyok ezzel egyedül. Jöhet is fel a széleslátó. (“Ha nem elég jók a képeid, akkor nem voltál elég közel”) A csapkodó tömeg között találom magamat. Kész csoda, hogy nem habzik a szája az embereknek. Olyan vehemenciával harcolnak körülöttem, hogy nem tudom eldönteni: felkelés ez, vagy szabadidős program. Azt hiszem Capa örökérvényű szólása itt is megállja a helyét. Senki nem törődik velem. Csak egy-két kósza párna sújt le, de szabadon fényképezek, belebújok mindenki privát zónájába. Nagyszerű. Van, aki falat mászik; látom. Na jó én is…Lesznek még ott? Jut eszembe a kérdés, ami még késői érkezésünk előtt cikázott a fejemben. Nos voltak. Sőt! Nekünk 1 jó bő óra elég volt, hogy meglőjük a képeinket. Úgyhogy egy megnyugtató sörre elmentünk a közeli belga sörözőbe. 2 óra beszélgetés, önfeledt hahotázás után szétváltak útjaink. Különböző családi programokra és egyebekre indult el mindenki. Ahogy baktatok vissza a kocsihoz a tér mellett megyek el. És ezek még mindig csatáznak. Az ügyeletes hangadó, aki rendszeresen visszaszámol egy “csatát” megelőzően fáradhatatlanul üvölt a megafonba, és a birkák pedig ütköznek. Ja ezek még ugyanúgy emberek, csak pelyhekkel vannak borítva…

A közös fotózásoknak tényleg van élménye. És ami igazán nagyszerű: annak ellenére, hogy egy témát, egy helyen és egy időben fotózunk, teljesen más képek születnek. Remek, hogy mindenki másképp fogja meg az objektív lencséje előtt látott világot.

Talán hosszan írtam, így egy velős összefoglalóval zárom ezt a fejezetet: a közös fotózások jók.

Folytatás hamarosan…

Wendl Péter



]]> http://www.zebrart.hu/beszamolo/zab-os-bevetes/feed/ 0 http://www.zebrart.hu/hirerteku/take-five/ http://www.zebrart.hu/hirerteku/take-five/#comments Mon, 21 Jun 2010 22:25:50 +0000 csabafarkas http://www.zebrart.hu/?p=1916



Ideje már egy kicsit lazítani, megállitani a mókuskereket és kiszállni belőle? És ha már így döntesz, jó lenne mindezt finom ételek, italok, zenék na és persze hozzád hasonló fotóörültek társaságában tenni?

Mire vársz, pont itt a TE helyed is!

Július 2.-án “zártkörű” buli kerül megrendezésre a Take Five nevű Jazz klubban, amit egyik kedves Fény-képzős hallgatónk, Edit celebrál.



A beugró 1000 Ft körül lesz, amiért a hely bérletén felül welcome drinket kapunk! És hogy mire számíthatsz: hát jó hangulatra, baráti beszélgetésekre, tapasztalatcserékre, valós idejű offline ismerkedésekre, remek zenékre, na és persze ha még gépet is hozol magaddal, esemény- és koncertfotó készítésének gyakorlására tuti.

Hozd magaddal párod, barátaid is! Mi biztos ott leszünk! Kezdés 20:00-tól! ZAB-osok részvétele kötelező!!!

Ha bármi kérdésed lenne, tedd fel itt kommentként vagy írj a zebrart@zebrart.hu címre!

-Csaba&Morten-

Május végén lezárult a Makány Márta által meghirdetett tehetségkutató pályázat, melynek célja az etno stílus újraértelmezése, feldolgozása, kreatív hagyománytiszteletének interpretálása volt divattervezés, stylist, smink és haj, fashion art direction, fotó és videó kategóriákban.

5 fős szakmai zsűri véleményezete és választotta ki minden kategóriából a 3 legjobb alkotást.

A nyertesek között többen is akadtak, akik pályamunkáikat a ZebrArt Stúdió alkotóműhelyében készítették el.

Stylist kategóriában Pálffy Mira ért el első helyezést a saját maga által megálmodott koncepcióval. A fotókat Polcz Peti barátunk készítette, és Mira sokrétűségét bizonyította, hogy nem csak a kreatív style ötleteket találta ki, de a fotómodell szerepét is magára vállalta, illetve az elkészült képeket is maga utógondozta.

Ugyancsak egy jóhangulatú fotózás keretében alkotófészkünkben született meg a smink kategória győztese valamint a haj kategória második helyezettje is.

Elöbbi sikerét Makovics Dóra, utóbbiét pedig Tóth Beatrix neve fémjelzi. A fotókat a mindig mosolygó Szabó Zsuzsi készítette.

Minden kategória döntősei alkotásaikkal részt vehetnek a nyári WAMP-on tartandó prezentációkon, ahol lehetőséget kapnak a nagyközönség előtti bemutatkozásra is.

Gratulálunk mindnyájotoknak a szép sikerért.

-Csaba-