ZebrArt fotóstudio

Sokan kérdezték tőlem az elmúlt időkben, mi az, amit a legjobban szeretek a Zebrában? Persze a válasz nem is olyan egyszerű, hiszen lényegében nincs olyan része tevékenységünknek, amiben ne lelnék örömünket, amit ne teljes odaadással csinálnánk mind a mai napig. Mégis, amire talán a legbüszkébbek vagyunk, azok a fotós tanfolyamok, képzések, amit tanulni vágyó nebulóink, nemtől és kortól függetlenül azért vesznek nálunk igénybe, hogy tudást és szemléletmódot magukba szippantva , a fotózást egy életreszóló szenvedéllyé, sőt akár életformává tegyék hétköznapjaikban. Nagyon változatos, ki milyen szándékkal kopogtat be hozzánk. Van, aki csak önmagának és közvetlen környezetének tetsző szép emlékképeket, megismételhetetlen pillanatokat vagy éppen utazásokat megörökítő látványos turista fotókat szeretne készíteni magának. Szintén szép számmal akadnak olyanok is, akik mellékesként kívánnak a jövőben némi kiegészítő keresetet kovácsolni alkalmazott fotográfiával. És természetesen ott vannak a művészemberek is, akik tisztán az alkotás öröméért ragadnak gépet, hogy képeiken keresztül megmutassanak magukból és a világból egy kis darabot. Bármilyen céllal is érkezzenek hozzánk ezek az emberek, a fotózás isteneinek felkent harcosaiként, mindent megteszünk azért, hogy maradéktalanul és elégedetten abszolválják a tanórákat és úgy érezzék nem volt hiábavaló az a 6 hét, amit velünk töltöttek.

Aktuális beszámolónk hallgatói is egy rendkívül széles érdeklődési körű, mindenre nyitott csapatként vettek részt az 5 elméleti és 5 gyakorlati alkalom minden egyes percén. A nálunk szokásos hölgykoszorúban ez alkalommal az erősebbik nem is szép számmal képviseltette magát. Tanfolyamunk első óráiban alaposan górcső alá vesszük a fotótechnikai alapokat. Mitől lesz egy kép technikai értelemben jó fotó? Rekesz, zársebesség és ISO? És egyáltalán mire jó az a rengeteg gomb, beállítási lehetőség a gépeinken? Hogy befolyásolják mindezek az expozíciót? Rávilágítunk az elsőre talán tudományosnak tűnő összefüggésekre. Aki hozzánk jön tanulni megtapasztalhatja, van élet a full-automata funkciókon is túl. De persze ez még csak a dolgok száraz technikai része, ami nélkülözhetetlen, hogy tudatosan alkossunk. A továbbiakban megismerkedünk a képalkotás ökölszabályaival, szabályrendszereivel, kompozícióelmélettel, a tematikus fotótémák legfontosabb sajátosságaival éppúgy, mint a az utómunka szerepével. Hallgatóink mindezt a gyakorlati órák irányított feladatain keresztül úgy sajátítják el, hogy az adott órán készített képekből válogatott házifeladatokat a rákövetkező alkalommal gondosan kielemezzük.

És ahogy az lenni szokott, a kezdetben csendesen üldögélő, szorgalmasan jegyzetelő csapat most is gyorsan egy igazi, önfeledt fotós társasággá kovácsolódott össze. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint, az utolsó órán készült csoportkép kockái, amikor is tanfolyamunk záróakkordjaként egy kis csapatépítő fotózással fejezzük be a hivatalos tanórákat. De tudjátok, nálunk ez nem a végét jelenti ! A képzés befejeztével diákjaink azonnal örökös tagságot nyernek egy mindig nyüzsgő, aktív fotós közösségbe, hiszen a Zebra család oszlopos tagjaként számtalan közösségi fotós programban vehetnek részt ezután is.

-Csaba-

Ha kedvet kaptál, gyere és legyél Te is ennek a csapatnak az egyik fontos fogaskereke!

Aki ismer bennünket tudja, olyan sok minden történik a Zebra háza táján, hogy azt fizikai képtelenség folyamatában weboldalra vetni. Így tanfolyami élményanyainkkal is pöttyet megcsúsztunk, pedig az élet ezen a téren nemhogy stagnálna, hanem éppen úgy pezseg, mint a vízben oldott citromsav és szódabikarbóna elegye. Új hallgatók jönnek és a régiek is maradnak, hiszen nálunk a tanfolyam végeztével sem zárulnak be a stúdió kapui. Közös programok garmadája szinte minden héten lehetőséget biztosít, hogy egy aktív közösség tagjaként, áldozatot mutassunk be a fotózás istenei előtt. Legyen ez egy tematikus fotózás, egy kiállítás megtekintése, klubnap vagy bármilyen más esemény. És persze az sem ritka, hogy egykori tanulóink éppen felénk járva, beugranak hozzánk egy jót beszélgetni aktuális fotós projektjükről, valamilyen technikai kérdésről vagy simán csak a világ dolgairól.

A csapat egyre bővül, melynek mostanra már öregdiákjai lettek aktuális beszámolónk növendékei is. A lépesek most is a jól bevált módon következtek. Fény-képző fantázianévvel elkeresztelt fotótanfolyamunk első harmadában stabil, biztos alapokra helyezzük a fotótechnikai ismereteket, elméleti tudásanyagot. Az első gyakorlati órán, állandó segítőnk és együttműködő partnerük, ívelt tartópilléreivel, veretes szegecseivel, aprólékos motívumaival magasodva a Duna felett, pózol diákjainknak, hogy abszolválni tudják az irányított feladatok képanyagát. Érdekes látni, hogy ugyanazt a témát hónapról-hónapra, más-más csoportokkal megfotózva sem született még két egyforma kép, ami jól mutatja, hogy a fotográfia mennyire az egyéni individumra jellemző önkifejezési lehetőség. Mindig biztatjuk dijákjainkat, keressék az egyedi nézőpontot, perspektívát, ha a téma azt kívánja ingenis gugoljanak, feküdjenek le a földre hozzá! A vári napon már ebben sem volt hiány, ahol a tanfolyam tematikus részéhez érve, Hack Robi vezetésével beavatásra kerültek az épület-, város-, és enteriörfotózás legfontosabb ismérvei is.

Ki korán kel aranyat lel! De legalábbis narancsos színben pompázó súrló fényeket! A reggeli pirkadat szépsége kárpótol a hajnali ébredésért, ami táj- természet fotós gyakorlati óránkon most különösen látványos volt. Kömöz Gergő barátunk nemcsak a témához kapcsolódó általános tudnivalókat osztja meg ilyenkor hallgatóinkkal, de a menetes és lapszűrők kreatív használatának gyakorlati alkalmazását is. Végül játszunk kicsit az irányított fényekkel a stúdióban, és legyen középpontban az ember! A klasszikus portréfotók világától elindulva elbarangolunk a környezeti portré, életkép, esemény-, riport-, sőt szociófotók képi megfogalmazásáig. A gyakorlati órán persze ez utóbbi fajsúlyos téma kevésbé volt jelen, sokkal inkább csinos modellünk, akinek segítségével az elméleti tananyag gyorsan gyakorlati alkalmazássá teljesedhetett ki. Ráadásul a tanfolyam nálunk nemcsak tanulás, de egyben játék is, amit mi sem bizonyít jobban, mint az utolsó óra önfeledt hangulatú kreatív fényfestő képkockái. Az állványról meglőtt, hosszú záridős képek zseblámpás őrültködése közben, azt hiszem mindnyájan könnyesre nevettük magunkat.

-Csaba-

Bár minden egyes fénykép egy egyedi és megismételhetetlen alkotás, ahol a fotós vagy a valóságot törekszik a leghitelesebb módon megörökíteni, vagy a fejében vizionált képi világot szándékszik egy kockán keresztül interpretálni egy individuális alkotói folyamat gyümölcseként, a fotózás alapvetően mégis egy társas tevékenység. Mégha a téma nem is kívánja meg mások jelenlétét vagy közreműködők segítségét, a visszacsatolásokra igenis mindenkinek szüksége van.

Építő jellegű kritika, ismeretek beszippantása vagy éppen megkérdőjelezhetetlen elismerések bezsebelése nélkül csak egyhelyben toporgunk, de fejlődni már nem tudunk. Hiszen mindnyájan ugyanazt az utat járjuk, mégha van aki kicsit előrébb, van aki kicsit hátrébb is tart a bejárt ösvényen.

A hozzánk érkező tanulni vágyó diákjaink is ezen az izgalmas úton indulnak el és büszkén állíthatjuk, mérföldeket tesznek meg a kurzus befejeztéig. Az első lépések a leghálátlanabb, de legszükségszerűbbek ahhoz, hogy a technikát biztonsággal uralni tudjuk. A rekesz, zársebesség, érzékenység, fénymérés és egyéb alapvető fotóelméleti alapok összefüggéseinek megértését követően azonban még csak technikai értelemben készíthetünk jó képeket. Az igazi alkotó folyamat csak eztán kezdődik.

A kompozícióelmélet, az ökölszabályok bemagolása és a tematikus képalkotás, a következő lépcsőfok. És ha mindez már megvan, jöhet az igazán nagy kaland. Tudatosan haladni előre és közben bejárni olyan nyúlcsapásokat is, amit esetleg előttünk még soha senki nem fedezett fel.

Nyilvánvalóan ezt az utat mindenkinek magának kell végigjárnia, de nem feltétlen egyedül. A közösségben való tanulásnak és alkotásnak hihetetlen inspiráló ereje van. Olyan energiákat és mélyen gyökeredző kifejezésvágyat tud felszabadítani, amire az ember nem is gondolna.

Tanfolyami tapasztalataink alapján az első alkalmak bizonytalan tapogatódzását követően az kurzus második felében már aktiválódnak a fent leírt folyamatok és köszönhetően tanulóink impulzív közösségi szellemének ezek még csak a kezdeti lépések.

Számos akár különböző csoportban végzett hallgatónk között alakult ki talán életre szóló barátság, aminek jegyében együtt találnak ki közös fotótémákat, programokat. És természetesen a mi kapujaink is mindig nyitva állnak, hiszen aki egyszer már betette hozzánk a lábát, nem szabadulhat tőlünk, megfertőzztük a fotózás szenvedélyével.

-Csaba-